Ez a cikk Rainer M. János, az 1956-os Intézet Főigazgatója „Jelentések hálójában Antall József és az állambiztonság emberei 1957-1989” (1956-os Intézet Budapest 2008.) könyve alapján, Tóth Eszter Zsófia, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa „Antall József és az állambiztonság” (Veritas könyvek Magyar Napló Budapest 2016.) című könyvében közzétett jelentések felhasználásával készült.
I.
Három évtizeden át az állambiztonság célkeresztjében
Antall Józsefet 1957 és 1989 között megfigyelés alatt tartotta a kommunista állambiztonság. Széleskörű felderítő munkát követően 1956-os tevékenységéről az első összefoglaló jelentés 1957 novemberében készült, megfigyelésére vonatkozó operatív kartonját pedig csak 32 évvel később, 1989. október 30-án zárták le. Magyarázat erre 1956-os szerepvállalása, kisgazda kapcsolatai, középiskolai tanárként kifejtett tevékenysége, és az, hogy nézeteihez továbbra is konokul ragaszkodott. Az 1963. február 7-én kelt határozat, amely továbbra is a „veszélyes ellenség” kategóriába sorolja, operatív nyilvántartásba vételét a következőkkel támasztja alá:
„Nevezett az ellenforradalom előtt és alatt aktív ellenséges tevékenységet fejtett ki. Munkahelyén – Eötvös József Gimnáziumban – tagja lett a „Forradalmi Bizottságnak”. Az ellenforradalom idején Devecserben járt, izgató beszédet tartott és apjával együtt szervezték a Kisgazdapártot. Részt vett a Kisgazdapárt volt székházának fegyveres elfoglalásában. A székház őrzésére diákjai közül toborzott fegyveres őrséget. Az ellenforradalom leverése után ellenforradalmi magatartása miatt a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át. 1957. október 23-án osztályából indult ki a diákok néma tüntetése, azonban ebben való tevékeny részvételét bizonyítani nem lehetett. Diákjai előtt rendszeresen nacionalista szovjetellenes kijelentéseket tett. Az ifjúság megnyerését sokoldalú, átgondolt, kigondolt módszerekkel végezte. Módszerei közé tartozott a deklasszált, jobboldali beállítottságú szülők gyermekeinek a megnyerése és jobboldali politikai irányba való megszilárdításuk. Baráti körében rendszeresen megvitatja a nemzetközi és belpolitikai helyzetet, amelyet éles szovjet és népi demokráciaellenes kirohanásokkal tetéz, dicsőíti a nyugati politikát, az USA és Nyugat-Németország politikusait, és ezek erejében reménykedik. Ifj. Antall Józsefet 1959 őszén eltávolítottuk az oktatás területéről. Mint könyvtáros helyezkedett el, ellenőrzésünk alapján megállapítottuk, hogy volt tanártársaival kapcsolatát nem szakította meg. Ezek körében rendszeresen tett továbbra is ellenséges kijelentéseket.”
Arra a kérdésre azonban, hogy miért kellett Antall Józsefet – a „veszélyes ellenség” kategóriába sorolva – egészen 1989-ig folyamatosan megfigyelés alatt tartani, az igazi választ 1957-es kihallgató tisztje fogalmazta meg, amit Antall József egy 1969. január 10-én róla készül ügynöki jelentés szerint így idézett fel:
„Sajnos pechemre egy rendkívül okos, értelmes kihallgatótiszttel kerültem akkor kapcsolatba – sose felejtem el, a következőkkel minősített: Mi a fasisztákat többre becsüljük, mint magát és a hasonszőrűeket – mondta ez a tiszt – mert a fasiszták azok a fasizmus és náci Németország helyére behelyettesítteték a marxizmust, a Szovjetuniót és azok egyszer már lezárták a múltjukat. Maguk pedig polgári ellenzéki vonalon, mint nacionalisták és nemzetközi koncepciót keresők állnak velünk szemben, ami lényegesen nehezebb és nekünk több gondot és bajt okoz. Hozzátette, hogy a kommunista rendszernek ez a legnagyobb ellensége, amit én, mint történész, mint kisgazdapárti politikus képviselek.”
Feltehetően az állambiztonság egésze osztotta Antall József 56-os kihallgató tisztjének plasztikusan kifejezett nézeteit: az igazi veszélyt a rendszerre nem a „fasiszták” jelentik, hanem azok, akik, „polgári ellenzéki vonalon, mint nacionalisták és nemzetközi koncepciót keresők” állnak szemben a rendszerrel. Ezért maradt Antall József „veszélyes ellenség” több mint három évtizeden át, s ez az oka annak, hogy megfigyelését 1989. október 30-áig folytatták, és – az alábbi operatív karton tanúsága szerint – az operatív nyilvántartásból a III./III. csoportfőnökség javaslatára csak ekkor törölték. Miközben 1989. október 22-én az MDF elnökévé, azaz potenciális miniszterelnökké választották meg…
II.
Az Antall Józsefről jelentéseket készítő ügynökök
Az első hálózati személy, akinek kifejezetten Antall József megfigyelése volt a feladata, egyik tanítványa Huszár Ferenc (fedőneve: Kerekes János) volt, akit 1957-ben helyeztek át a Toldi Ferenc Gimnáziumba, „történetesen” Antall József osztályába. Első jelentését 1957. november 28-án adta le. Tartótisztje, Kállai Lili, a Budapesti Rendőrfőkapitányság századosa volt, aki a budai gimnáziumok állambiztonsági ellenőrzésével foglalkozott. Huszár Ferenc az érettségi után is többször meglátogatta Antall Józsefet, akiről négy éven át mintegy hetven gépírásos jelentést készített.
Kerekes János fedőnevű ügynök, a Toldi Gimnázium III./a osztályának tanulója – Rainer M. János által az ügynök jelentéseinek tanulmányozása alapján leírtak szerint – osztályfőnökét a következőképpen látta:
„A szövegek világát négy éven keresztül Antall József töltötte ki, de nem egyszerűen Kerekes eszmei-emberi magára találásának (vagy éppen az ennek hátterében magasodó Kállai századosnak) ellenpontjaként. Ezt a funkciót sokkal inkább az osztálytársak töltötték be, akiknek ellenséges politikai profiljában sem akadt semmi félelmetes. Többnyire kicsinyes és kulturálatlan ösztönlényeknek tűntek. Nem így Antall, akinek legártatlanabb homlokráncolása is a terv része, aki fölényesen manipulálja az osztály hordáját a rendszer ellen. Antall veszélyessége egyben nagyság, amelynek dimenzióit csak Kerekes képes érzékelni (persze Kállai Lili útmutatásai alapján). Antall tudásában, eltökéltségében, taktikai érzékében, hivatali rutinjában, még a titkosrendőrséggel való (végeredményben persze reménytelen) hadakozásában is van valami nagyszabású, valami tiszteletet parancsoló.”
A BRFK Antall József körül ügyködő csapata azonban nem elégedett meg a tanítvány által szolgáltatott információkkal. Kállai százados Antall valamelyik tanártársát akarta beszervezni, de kezdetben kudarcot vallott. Horti József, a Toldi gimnázium fiatal biológia tanára megtagadta az együttműködést az állambiztonsággal, nem volt hajlandó jelenteni kollégájáról, vállalva ennek következményeit, az állásvesztést és a rendőri felügyeletet is.
Horti József beszervezésének meghiúsult kísérlete után nem sokkal új tanár érkezett a Toldi Gimnáziumba. Mikus Gyula előtte állami gondozásban lévő általános iskolások és gimnazisták részére fenntartott intézetben dolgozott nevelőtanárként, és Egri Gyula fedőnéven aktív ügynök volt. 1958. április 16-án helyezték át a Toldi Gimnáziumba, s két héttel később adta le első jelentéseit (egy napon négyet is) Kállai Ili századosnak. A jelentések főszereplője Antall József volt.
Rainer M. János szerint: „1961 januárjáig általában két hetenként adott jelentéseiben túlnyomórészt akkor is Antallról irt, ha másokról, barátairól, kollégáiról, a Toldi Gimnázium belső ügyeiről jelentett. Az első pillanatban érzékelte, hogy informálisan Antall az iskola központi személyisége. Egri nyilvánvalóan csodálta Antallt, kíméletlenül részletes és erősen ártó szándékú jelentései azonban lefojtott gyűlöletéről is árulkodnak.”
Az állambiztonságnak azonban a tanítvány és a kolléga sem volt elég, egyik legjobb barátját, gimnazista osztálytársát, Kiss Györgyöt is ráállították, aki Kátai György fedőnéven harminc éven keresztül, folyamatosan jelentett Antall Józsefről. Kiss György 1956-ban Antall Józseffel együtt részt vett az Országos Levéltár lefoglalásában. Amikor ez a hatóságok tudomására jutott, ajánlatot tettek neki. Elkerülheti a felelősségre vonást, amennyiben hajlandó jelenteni a rendszer ellenségeként számon tartott gyerekkori barátjáról.
Kiss Györgyöt az 1990-es választásai kampány idején ismertem meg, mint az MDF elnökének barátját, aki Tar Pállal együtt rendszeresen feltűnt Antall társaságában. A titkos és belső tanácsnokok, jegyezte meg egyszer Balsai gúnyosan, amikor egy alkalommal a három jó barát elsétált mellettünk és bement Antall szobájába. Kiss György udvarias, szerény, jelentéktelen külsejű, rokonszenves ember volt, pszichológus végzettségű. A parlament megalakulása után a kijelölt miniszterelnök közelében kapott szobát, de röviddel ezután eltűnt Antall környezetéből. Nem sokkal később megtudtam az igazságot. De Antallt nem kérdeztem, s ő sem beszélt erről nekem. A miniszterelnök diszkréten kezelte a gyerekkori barátjáról – Németh Miklós leköszönő miniszterelnöktől kapott iratokból – megtudott információkat.
Kónya Imre