Antall Józsefre vonatkozóan az Árvai” fedőnevű, O-11386/1-3. jelzettel irattározott dossziék tartalmazzák az 1956-1960 közti időszakra vonatkozó jelentéseket. Ezután „Muzeológus” fedőnévvel foglalkoztak külön dossziéban az állambiztonság emberei kizárólag a későbbi miniszterelnök megfigyelésével. (ÁBTL O-14820/2-a.) A dosszié 1963. február 7-e és 1975. július 16-a között tartalmaz róla megfigyelésével kapcsolatos iratanyagot. Ez azonban a reá vonatkozó állambiztonsági forrásanyagnak csupán egy része: nemcsak a kifejezetten rá állított ügynökök, hanem számos más ügynök is alkalomszerűen jelentett róla.

„Az utóbbi időben, közvetlenül 1968. február 7-én, 8-án, 9-én és ma 10-én (levelem írása közben is) állandó megfigyelés alatt tartanak.(…) Tanárként is kialakult jó arcmemóriám következtében pontosan felismertem és felismerem a gépkocsikon és gyalog (autóbuszon és villamoson) engem kísérő, tartózkodási helyeim előtt ácsorgó férfi és női alkalmazottakat.(…) Most is megfigyelhették, hogy elvittem reggel a fiamat iskolába (a következő nap a „Patyolatba” vittem egy bőröndöt), innen naponta bekísértek a Múzeumba, onnan a másik részlegbe, a könyvtárba és onnan vissza.” (Részlet Antall Józsefnek Kádár Jánoshoz címzett leveléből, amelyben panaszt állambiztonsági megfigyelése miatt.) Antall akkor már egy évtizede az állambiztonság célkeresztjében volt és megfigyelését 1989-ig folytatták.

Antall Józsefre vonatkozóan az Árvai” fedőnevű, O-11386/1-3. jelzettel irattározott dossziék tartalmazzák az 1956-1960 közti időszakra vonatkozó jelentéseket. Ezután „Muzeológus” fedőnévvel foglalkoztak külön dossziéban az állambiztonság emberei kizárólag a későbbi miniszterelnök megfigyelésével. (ÁBTL O-14820/2-a.) A dosszié 1963. február 7-e és 1975. július 16-a között tartalmaz róla megfigyelésével kapcsolatos iratanyagot. Ez azonban a reá vonatkozó állambiztonsági forrásanyagnak csupán egy része: nemcsak a kifejezetten rá állított ügynökök, hanem számos más ügynök is alkalomszerűen jelentett róla.

I.

Miért tekintette az állambiztonság a szocialista rendszer ellenségének Antall Józsefet?

Egyrészt édesapja, id. Antall József kisgazdapárti múltja, kapcsolathálója miatt, másrészt az 1956-os forradalomban történt szerepvállalása miatt, harmadrészt középiskolai tanári tevékenysége miatt.

Legközelebbi barátait, kollégáit, tanítványait állították rá, hogy jelentést írjanak róla. A szocialista rendszer „veszélyes ellenség”-nek tekintette. Az ügynöki jelentések alapján a titkosszolgálat újra és újra arra a következtetésre jutott, hogy Antall József „ellenséges nézeteit” megőrizte, ezért megfigyelését egészen a rendszerváltásig folyamatosan fenntartották.

Ennek alátámasztására közöljük az 1968. december 3-án kelt Összefoglaló jelentést:

Összefoglaló jelentés ifj. Antall József F dossziés személy ügyében, 1968. december 3.

Szigorúan titkos!

Politikai Osztály III/A. Csop.
44-0497/68.

Tárgy: ifj. Antall József
F. dossziés személy
ügyében

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Budapest, 1968. december hó 3.

Ifj. ANTALL JÓZSEF /Pestujhely, 1932. a:Szűcs Irén/ szakképzettsége: tanár, foglalkozása: az Orvostörténeti Múzeum igazgató helyettese, nős, 2 gyermeke van, pártonkívüli, büntetlen előéletü, Bp. V., Károlyi Mihály u. 4-8. sz. alatti lakos.

Apja a felszabadulás előtt az akkori Belügyminisztériumban osztálytanácsos volt. 1945-től a FKGP. képviselőjeként aktív politikai tevékenységet folytatott, 1946-47-ben [újjá]építési miniszter volt. Jelenleg nyugdijas.

ifj. Antall iskoláinak elvégzése után az „Eötvös Károly”¹ Gimnáziumban kezdett tanítani, mint magyar-történelem szakos tanár. Az ellenforradalom alatt a gimnázium „Forradalmi Bizottságának” egyik vezetője volt. Diákjaiból fegyveres csoportot szervezett. Csoportjával részt vett a FKGP. székházának védelmében, azon kívül fegyveresei segítségével az Országos Levéltár anyagait vizsgálta, ahol az MDP „titkos” okmányai után kutatott.²

1957. év elején áthelyezték a „Toldy Ferenc” Gimnáziumba, ahol 1957. október 23-án az ellenforradalom évfordulójára néma tüntetést szervezett.³ Kezdeményezésére a tanulók elégették orosz nyelvtan könyveiket.

Ellenforradalmi tevékenysége miatt eljárás nem folyt, 1960-ban a tanári pályáról kiszorítást nyert.

Az Orvostörténeti Múzeumban előbb könyvtáros, majd igazgató-helyettes lett, de emellett másodállásban a Surányi u-i⁴ gimnázium esti tagozatán tanit.

1963-ben a BRFK. Politikai Osztálya figyelő dossziét nyitott személyére.

Ifj Antall József ellenséges nézeteket valló személy, baráti köre is hasonló értelmiségiekből áll.

Baráti köréhez tartozik volt tanártársa,⁵ Tar Pál jelenlegi közgazdász, volt ellenforradalmár, aki ifj. Antall instrukciói nyomán 1956. decemberében Franciaországba disszidált. Tar ma a nyugat-európai magyar emigráció aktív szereplője, aki a múlt év és ez év nyarán hazalátogatott és ifj. Antall vendége volt.

Ifj. Antall apja révén ismeri a volt FKGP-i vezetőket, akiket már idős koruk miatt alkalmatlannak tart politikai szereplésre.

Véleménye az, hogy az elöregedő kisgazda vezetés helyét az ő korabelieknek kell betölteniük, ezért a fiatal generációnak össze kell tartania, hogyha rájuk valaha szükség lesz, együtt legyenek.

Ellenséges nézetein semmit sem változtatott, csupán a nyílt fellépést vetette el, ezzel szemben minden adódó lehetőséget felhasznál arra, hogy nacionalista, antimarxista nézeteit rejtve, burkoltan kifejezésre juttassa.

Jobboldali beállítottságú, ellenséges magatartású kapcsolataival konspiráltan igyekszik a kapcsolatot fenntartani. Környezetét folyamatosan ellenőrzi, hogy az esetleges belügyi ellenőrzést felfedje.

Ifj. Antall József operatív ellenőrzésére felhasználjuk saját ügynökségünk köréből „Sas” és „Kiss István” fn. ügynököket, továbbá a BM.III/III-3. és 4. Osztály egy-egy ügynökét.

Ifj. Antall József F. dossziés személy ellenőrzése alkalmával keletkezett anyagok alapján továbbra is szükséges nevezett ellenőrzése és F. dossziéjának meghagyása.

Kmeczó István r[endőr] őr[na]gy
csoportvezető

Boros Antal r[endőr] őr[na]gy 

Készült: 1 pld.
Kapja: 1 pld-t F.D.
SLné.

II.

Mit jelentett a megfigyelés a mindennapokban?

Antall Józsefet követték az állambiztonság emberei, időszakosan telefonját lehallgatták. Volt olyan ügynök, aki csak azért szeretett volna barátkozni vele, hogy két hetente tartótisztjének – akár reggel nyolckor, egy konspirált lakásban – megtehesse a jelentést. Olyan is előfordult, hogy a házban, amelyen Antall József lakott, ál-felújítók jelentek meg, akik valójában az állambiztonság emberei voltak. Megtörtént olyan eset is, amikor egy kirándulást az állambiztonság szervezett meg az Antall családnak és barátaiknak, természetesen az ügynöknek is. De volt olyan közeli barát is – Kiss György – akiben 100%-osan megbízott, Piarista Gimnáziumbeli osztálytársa, jó barátja volt, mégis jelentett róla. Antall Józsefné visszaemlékezése szerint: „Tízéves koruk óta jó barátok voltak, egy iskolába jártak, volt úgy, hogy egy padban ültek. Közel laktak egymáshoz, férjem szülei a Ferenciek terénél, Kissék pedig a Kossuth Lajos utcában. Számtalanszor hívták egymást kölcsönösen „egy körre”. Ami azt jelentette, hogy a Petőfi Sándor utcán át a Duna-partig és onnan visszasétáltak, s közben megbeszélték a világ dolgait. Ami többnyire azt jelentette, hogy a férjem elmondta gondolatait a világ folyásáról, a barátja pedig ezek szerint nemcsak odaadással figyelte, hanem a tartótisztjének le is írta a hallottakat.” És 1990-ben, amikor Antall József ezt megtudta, mégis megbocsátott neki.

III.

„Ellenmegfigyelés”

„Környezetét folyamatosan ellenőrzi, hogy az esetleges belügyi ellenőrzést felfedje.” – állapítja meg a fentebb idézett jelentés, ami egyébként megfelelt a valóságnak. Antall tisztában volt azzal, hogy az állambiztonság célkeresztjében van, ezért gyakorlatilag „ellenmegfigyelést” végzett, ami a bevezetőben hivatkozott, Kádár Jánosnak írt levélből idézett részletből is kiderül. (Az állampárt első emberének írt levelet egyébként Kádár Jánosnak, mint országgyűlési képviselőnek címezte, és a megszólítás „Tisztelt Képviselő Úr!” volt.) Antall vizsgálta a környezetét, hogy ki az, aki előtt nyugodtan beszélhet, s ki az, aki előtt nem. Tanítványait is oktatta arra, hogyan próbálják kiszűrni környezetükből az ügynököket. Kiss György példája mutatja, hogy „óvatossága” nem minden esetben vezetett eredményre.

Antall József – ha nem is tudta minden esetben felismerni környezetében a besúgókat, és ha „ellenmegfigyelése” nem is szüntette meg a vele szemben három évtizeden keresztül folytatott állambiztonsági tevékenységet – a megfigyelését végző szervek körében okozott bizonyos zavarokat. Ennek alátámasztására álljon itt egy 1968-ból származó „igazoló jelentés”:

A Belügyminisztérium III/6 Osztályának levele a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztály Vezetőjének
1968. március 27.

Belügyminisztérium „Szigorúan titkos!”
III/6 Osztálya
59/742/68
DR TIHANYI SÁNDOR r[endőr] Ezredes Elvtársnak,
a BRFK Politikai Osztály Vezetőjének!

Helyben

A BRFK Politikai Osztály III-as alosztály – Fülöp József r[endőr] alez[redes] elvtárs – kérésére 1968. február hó 8-tól 13-ig /5 nap/ „Tóni” fedőnéven figyelés alatt tartottuk ifj. Antal József Budapest, V., Károlyi Mihály utca 4-8 szám alatti lakost.

A BM III/III/4-b alosztály vezetője átiratban közölte, hogy „Tóni” figyelése dekonspirálódott. Az átiratban szerepel, hogy „Tóni”-t 1968. február hó 5-én tájékoztatta házfelügyelője – Rédei Pál – arról, hogy a rendőrség érdeklődött utána, megkérdezték melyik lépcsőn tud lejönni lakásától és elkérték a kapubejárat melletti helyiség kulcsát.

Megvizsgáltuk a dekonspirálódás körülményeit s a következőket állapítottuk meg:

1. / A fedett figyelőhely felújítását végrehajtó Szabó Ferenc r[endőr] sz[áza]d[o]s elvtárs 1968. január hó 30-án Rédeivel folytatott beszélgetés közben feleslegesen érdeklődött a lakások számozása és elhelyezkedése után. Rédei a 16-os számú lakáshoz érve megjegyezte, hogy „ott lakik az Antall, ha az érdekli Önöket”. A többi lakásokban lakó személyekre nem tett megjegyzést.
2. / A figyelés szervezését megelőző időszakban a BRFK Politikai Osztály III-as alosztály beosztottja Glózik János r[endőr] h[a]d[na]gy elvtárs is járt Rédeinél „Tóni”-val kapcsolatos ügyben felderités céljából. Továbbá 1968. január közepe táján kiküldött Rédeihez egy fiatal operatív tisztet érdeklődni.
   Rédei a nála érdeklődő és támogatást kérő operatív tisztek kérdéseiből következteni tudott arra, hogy ki érdekli a rendőrséget. Következtetését a figyelés megkezdése előtt közölte Antallal.
3. / Glózik elvtárs nem ismerte jól „Tóni”-t, ezért az első alkalommal – 1968. február hó 1-én – nem tudta átadni. Az időközben lakásáról kijövő „Tóni”-nak módjában volt alaposan megnézni a kapuban várakozó Szabó és Glózik elvtársat. Hogy „Tóni” a figyelés tényéről előre tudott bizonyítja az a tény, hogy apja, majd február hó 7-én kapcsolata bevonásával ellenfigyelést szervezett, amit várakozás közben Szabó elvtárs észlelt.
4. / 1968. február hó 6-án Glózik elvtárs ügynökével meghívatta „Tóni”-t a Károlyi Mihály utcai templom elé abból a célból, hogy jobban megismerhesse, majd ezt követően egyedül elkísérte a munkahelyéig.
   Ez alkalommal „Tóni” – aki fokozottan ellenőrizte magát – többször láthatta Glózik elvtársat és konkrétan meggyőződhetett a figyelésről.
5. / Glózik elvtárs 1968. február hó 7-én adta át „Tóni”-t Szabó elvtársnak megismerésre, amikor ismét láthatta mindkettőjüket. Az átadás titkossága nem volt megfelelően biztosítva. A megismerés és figyelésre történt átadás körülményeiből, az ellenfigyeléssel megbízott apja és kapcsolata észrevételeiből „Tóni” a figyelés tényéről győződhetett meg. Glózik elvtárs meghívást végző ügynöke is gyanússá válhatott „Tóni” előtt.

Az általunk elkövetett hibák:

1. / Szabó elvtárs feleslegesen érdeklődött a házban lakó személyek, azok lakásának elhelyezkedése, a különböző lépcsőházakból való átjárás lehetősége után.
2. / Miután Rédei a szervezés során Antal nevét úgy említette, mintha konkrétan tudná, hogy ő érdekel bennünket, nem lett volna szabad igénybe venni a fedett figyelőhelyet.
3. / Belementünk abba, hogy a titkosság megfelelő biztosítása nélkül történjen a megismerésre való átadás.
4. / Ilyen előzmények után helytelen volt rögtön megkezdeni a személy konkrét figyelését.

A fentiekből a tanulságot levonva a jövőt illetően az alábbiakat kérjük az elvtársaktól:

1. / Figyelésre való átadást megelőzően az átadást végző elvtárs a konspirációt betartva alaposan ismerje meg a célszemélyt.
2. / Az átadás konspiráltságának biztosítására tegyenek javaslatot és a figyelőcsoport vezetőjével beszéljék meg.
3. / A munkamegbeszélésén a figyelő-csoport vezetőjével közöljék, hogy tettek-e a célszeméllyel szemben nyílt vagy félig nyílt lépést vagy intézkedést, ami figyelmét felkelthette.

Budapest, 1968. március hó 27.

Földesi Jenő r[endőr] alez[redes]
osztályvezető

K:2 pld/2 lap /OM
M: 1 pld. Címzett!
1 pld letét
Nytsz: 1380/237

Tóth Eszter Zsófia