Az interjút Laczkó András készítette 1988-ban. Megjelent „Menekülés a jövőért. Lengyel sorsok Magyarországon 1939–1945” Boglárlelle, 1989. 160–173. old.

Dr. Antall József beszél apjáról. A fiú történész, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója. Idősebb dr. Antall József (1896–1974) belügyminiszteri tanácsos, kormánymegbízotti felhatalmazással intézte a menekültügyet (1939–1944). 1945-ben az ideiglenes nemzeti kormány államtitkára, az első két koalíciós kormány újjáépítési minisztere (1945–1946), Veszprém, Zala és Somogy vármegyék megválasztott kisgazdapárti nemzetgyűlési, aztán országgyűlési képviselője volt. Az apa munkájáról a fiát kérdeztem.

Az MDF I. Országos Gyűlésén 1989. március 11-én elhangzott referátum az akkori politikai helyzetről és ebben az MDF szerepéről.
Az országos gyűlést a Közgazdasági Egyetem aulájában rendezték több száz küldött és számos külföldi vendég, köztük nagykövetek részvételével. Az MDF ügyvezető elnöke Bíró Zoltán volt.

1989. június 15-én avatták fel a Fő utcai katonai börtön falán – raboskodásuk színhelyén – Nagy Imrének és társainak emléktábláját. A több száz fő jelenlétében elhangzott avatóbeszédet az MDF hírlevele közölte teljes terjedelmében.

Az MDF II. Országos Gyűlésén 1989. október 20-án tartott politikai beszámoló. Az országos gyűlésen a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen több száz küldött vett részt az ország minden részéből. A beszédet a Magyar Televízió – adását megszakítva – röviddel elhangzása után, 1989. október 20-án délután teljes egészében közvetítette felvételről.

Antall Józsefet az MDF II. Országos Gyűlésén választotta a párt elnökévé. 1989. október 22-én mint pártelnök az alábbi zárszót mondta.

A bajor Christlich-Soziale Union (CSU) 1989. november 18-án Münchenben tartotta kongresszusát, amelyen a kormányzó párt küldötteihez szólt az egyik magyar testvérpárt, az MDF elnöke németül.

A Konrad Adenauer Alapítvány által Bonnban rendezett kollokviumok egyikén, 1990. február 28-án az MDF elnöke tartott előadást. Ennek szövege 1993-ban jelent meg abban a kötetben, amelynek címe „Die Neuordnung Europas” (Európa újrarendezése – Vélemények és távlatok), a Bouvier Verlag kiadása, és amelyben Antall Józsefén kívül olyan politikusok beszédei találhatók, mint Douglas Hurd, Michael Heseltine, John R. Galvin, Jeszenszky Géza, John Major, Vagyim Zagladin, Jan Krzystof Bielecki, Arkagyij I. Wolski, Jacques Chirac, Zselju Zselev, Václav Klaus és Erhard Busek.

1990. március 23-án, a szabad választások 25-i, első fordulója előtt Budán, a Csörsz utcai MOM Művelődési Házban, több száz főnyi hallgatóság előtt elhangzott választási beszéd.

Az interjú a Valóság 1990. 1. számában jelent meg. Fényi Tibor „Három politikus” című interjúi keretében az 54–62. oldalakon közölte az Antall Józseffel folytatott beszélgetés szövegét.

Az interjú 1990 májusában jelent meg a németországi Der Spiegelben. A kijelölt miniszterelnök nyilatkozott a német hetilapnak.

1990. május 22-én a választásokon győztes MDF miniszterelnökjelöltjeként tartott programbeszéd az Országgyűlésben. Az elhangzott beszédet többször taps szakította meg, majd a végén a tetszésnyilvánítás formájaként felállva tapsoltak az MDF, a KDNP és az FKGP képviselői. A beszédet az Országgyűlési Napló alapján közöljük.

 

Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének bejelentése a kormányalakítási megbízásról és dr. Antall József felszólalása

 

Dr. Kövér László képviselő napirend előtti felszólalása a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal kormányzati felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter mielőbbi kinevezése tárgyában és dr. Antall József válasza

 

Dr. Antall József kijelölt miniszterelnök válasza a kormányprogram vitája során elhangzottakra és miniszterelnöki eskütétele után elmondott beszéde.

1990. május 23-án este, miután az új Országgyűlés megválasztotta miniszterelnökké és kormányának tagjaival együtt letette a hivatali esküt, Antall József a következő beszédet mondta:

(A szöveget az Országgyűlési Napló alapján közöljük.)

1990. június 7-én, alig több mint két héttel a kormány hivatalba lépése után ült össze a moszkvai Kremlben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. Az ülés elnöki tisztét – a rotáció szerint – a magyar miniszterelnöknek kellett ellátnia, aki Göncz Árpád és Für Lajos társaságában utazott Moszkvába. Itt tette meg javaslatát a Varsói Szerződés felbontására. A magyar delegáció tagja volt még Somogyi Ferenc külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár és Szokai Imre h. államtitkár, Borits László altábornagy, vezérkari főnök és Györke József nagykövet.

A szovjet delegációt Gorbacsov elnök vezette, tagja volt Rizskov miniszterelnök, Sevardnadze külügyminiszter, Jakovlev, a Legfelső Tanács tagja és Jazov hadügyminiszter. Bulgária küldöttségét Mladenov elnök és Lukanov miniszterelnök vezette, az NDK-ból De Mezier miniszterelnök és Sabine B. Pohl, a Népi Kamara elnöke vett részt, Lengyelország delegációja élén Jaruzelski és Mazowiecki miniszterelnök állt, Romániából Iliescu és Petre Roman érkezett, a Cseh és Szlovák Köztársaságot Václav Havel államfő és Marian Calfa miniszterelnök képviselte.

Dr. Antall József felszólalása a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája során
a helyhatósági választások időpontjáról és a köztársasági elnök megválasztásának módjáról kezdeményezett népszavazásról

 

Dr. Antall József felszólalása a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása során

 

Soós Károly Attila képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz „A Kormány nyilatkozataival kapcsolatos tájékoztatás javítása” címmel és dr. Antall József válasza

 

A beszéd megjelent a Magyar Tudomány 1990. 7. számában.

1990. július 8-án a magyar zsidó mártírok emlékművének felavatásakor hangzott el az alábbi beszéd. Az emlékmű, Varga Imre szobrászművész alkotása, a Dohány utcai zsinagóga mellett áll. Az avatási ünnepségen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Zevulum Hammer izraeli oktatási és kulturális miniszter, Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Keller László, az Emanuel Alapítvány elnöke és Tony Curtis színművész, az alapítvány tiszteletbeli elnöke. A Kelet-Közép-Európában elsőként készült emlékművet az Emanuel Alapítvány állíttatta.

A beszédet 1990. július 27-i számában közölte az Élet és Irodalom.

Dr. Antall József előadói beszéde a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat benyújtása alkalmából

 

Dr. Antall József napirend előtti felszólalása a Magyarország XX. századi és különösen II. világháborúbeli szerepének megítéléséről Kéri Kálmán képviselő július 30i parlamenti beszéde kapcsán kialakult vitáról és Kéri Kálmán történelmi szerepéről

 

Az interjút – más pártok (Független Kisgazdapárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) vezetőivel együtt – Giczy György készítette „Beszélgetések a pártok képviselőivel” címmel a Vigilia 1990. 3. sz. számára. Az Antall Józseffel folytatott beszélgetés szövege a 206–208. oldalon jelent meg.

Dr. Tölgyessy Péter képviselőnek „Magyarország általános válságának súlyosbodása és a Kormány cselekvési programjának hiánya” címmel a miniszterelnökhöz intézett interpellációja és dr. Antall József válasza

 

Soós Károly Attila képviselőnek a kormánypártok, a Kormány és a Kormány hivatali apparátusának összefonódása ügyében a miniszterelnökhöz intézett interpellációja és Dr. Antall József válasza

 

1990. október 23-án az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Ezen az ülésen nagy számban voltak jelen 1956 meghívott harcosai is.

1990. október 23-án este Antall József kórházba vonult, ahol másnap műtéten esett át. Ezt követően a benzin árának emelése miatt a magántaxisok és fuvarozók úteltorlaszolással napokra megbénították tiltakozásul az ország életét. Egyes ellenzéki körök nyíltan a kormány megbuktatására akarták felhasználni a megmozdulást. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással fejeződött be az országos tiltakozó akció október 28-án este. A miniszterelnök, aki napokon át kórházi ágyáról tárgyalt kormánya tagjaival és külföldi kormányfőkkel, október 28-án este a MTV 1. programjában kórházi szobájából, pizsamában szólt az ország közvéleményéhez. A riporter Feledy Péter volt.

A betegágyából felkelt Dr. Antall Józsefet köszöntő Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének felkérésére a miniszterelnök a taxisblokád válságának tanulságairól, és az alkotmányos parlamentáris rendszer jelentőségéről szól

 

A miniszterelnök műtétje és az igen kritikus helyzetet teremtő taxisblokád után, 1990. október 30-án először jelent meg az Országgyűlésben és ott a következő beszédet mondta.

A szöveget az Országgyűlési Napló alapján közöljük.

1990. november 19-én Párizsban csúcstalálkozóra jöttek össze a helsinki folyamatban részt vevő (EBEÉ) országok állam és kormányfői, hogy aláírják a párizsi chartát és az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést. George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök, Helmut Kohl német, Margaret Thatcher brit kormányfő, Václav Havel csehszlovák elnök, Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök és Európa többi vezető politikai személyiségeinek jelenléte már önmagában is kifejezője volt egy új európai együttműködés reményének. A magyar miniszterelnök Európa politikai vezetőinek történelmi felelősségéről beszélt.

Dr. Antall József napirenden kívüli felszólalása az ország és a keletközép európai térség súlyos válságból való kivezetésének, további fejlődésének válaszútjáról, a politikai, társadalmi és gazdasági élet átalakításának feladatairól

 

Dr. Fodor István képviselőnek a tárca nélküli miniszterek kinevezésének, illetve a kinevezésüket indokló kormányzati filozófia részletesebb magyarázata tárgyában a miniszterelnökhöz intézett kérdése és Dr. Antall József válasza

 

Dr. Antall József napirend előtti felszólalása a magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala előtt

 

1991. január 1-jén közvetítette a Szabad Európa Rádió ezt az interjút, amelyet Baráth Edina készített szuverenitásról, visszarendeződésről, sajtóról.

1991. január 13-án a Hadtörténeti Intézetben megemlékezést tartottak az 1943-as don-kanyari harcok túlélő katonái, élükön Kéri Kálmán tábornokkal. Az ünnepi ülést – amelyen a következő beszéd is elhangzott – az elesett hősökért mondott szentmise előzte meg a budavári Nagyboldogaszszony (Mátyás) templomban. A misét és szentbeszédet Tabódy István vezérőrnagyesperes mondta.

Dr. Antall József kormánynyilatkozatot tesz az aggodalmat keltő litvániai események kapcsán és a litván népet a magyar nép szolidaritásáról biztosítja

 

Dr. Antall József napirend előtti bejelentése és vitája az ellenzéki pártok képviselőivel a jugoszláviai fegyvereladások ügyéről

 

Dr. Antall József kormánya nevében nyilatkozatot tesz a jugoszláviai fegyvereladások és a vele kapcsolatos megnyilatkozások ügyében a külügyi és a honvédelmi bizottság által készített együttes jelentés tárgyalása előtt, illetve a vita végén köszönetét fejezi ki az Országgyűlés bizalmáért

 

Dr. Antall József napirend előtti felszólalásában tájékoztatja az Országgyűlést a Varsói Szerződés katonai struktúrájának lebontása ügyében Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel folytatott levélváltásról

 

1991. március 15-én a három legfőbb közjogi méltóság megkoszorúzta a Kossuthszobrot, majd több ezer ember élén a Nemzeti Múzeumhoz vonultak, amelynek lépcsőjéről hangzott el ez a miniszterelnöki beszéd sok ezres ünneplő közönség előtt.

1991. március 14-én este az Operaházban tartotta a Magyar Cserkész Szövetség ünnepségét a márciusi nemzeti ünnep alkalmából. Öregcserkészek és vezetők is részt vettek ezen, de zömmel ifjú cserkészek, fiúk és lányok töltötték meg a nézőteret.

Az „Európai utas” című folyóiratban jelent meg (1991/4. sz.) az alábbi beszélgetés „Isten becsülete” címmel. Gyurkovics Tibor volt a „riporter”.

Teleki Pál gróf, egykori miniszterelnök – mint ismeretes – a máriabesnyői temetőben nyugszik. 1991. április 3-án, halálának fél évszázados fordulóján a máriabesnyői kapucinus kolostor és kegytemplom udvarán tartott megemlékezésen, amelyen részt vett a köztársasági elnök és a kormány több tagja is, az alábbi beszéd hangzott el. Utána a templom melletti temetőben a köztársasági elnök és a kormányfő megkoszorúzta a tragikus sorsú miniszterelnök sírját.

A Magyar Demokrata Fórum Kereszténydemokrata Körének 1991. április 20–21-én GyőrMénfőcsanakon rendezett összejövetelén zárszóként hangzott el ez a beszéd, mely világosan vázolja az MDF-ben együtt ható három szellemipolitikai irányzat értékeit. Több száz MDFtag hallgatta a pártelnök összefoglalóját április 21-én.

Haraszti Miklós képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz „A Magyar Rádió és a Magyar Televízió kormányfelügyelet és kézivezérlés alá vonásának kísérletéről” címmel és dr. Antall József válasza

Mindszenty József bíboros hercegprímás 1975. május 6-án hunyt el bécsi száműzetésben. Végakarata szerint Mariazellben temették el, a kegytemplom Szent Lászlókápolnájában, de azt kívánta, hogy ha hazánk felett „a moszkvai istentagadás csillaga lehull”, magyar földben nyugodjék. Földi maradványainak hazaszállítása és ünnepélyes újratemetése 1991. május 4-én Esztergomban soksok ezer zarándok és a majdnem teljes magyar kormány részvételével történt.

A beszédet közölte a Heti Magyarország.

1991-ben emlékeztünk Széchenyi István gróf születésének 200. évfordulójára. A nagy reformpolitikus, a „legnagyobb magyar” a Magyar Tudományos Akadémia alapítója is volt. Az Akadémia közgyűlésén, 1991. május 6-án hangzott el az alábbi beszéd, amikor Antall József miniszterelnökként immár másodszor szólt a Kosáry Domokos elnöksége alatt álló testület tagjaihoz.

Dr. Antall József napirend előtti megemlékezése a II. világháború befejezésének évfordulója alkalmából Magyarország háború alatti és utáni helyzetéről

 

A II. Országos Társadalombiztosítási Konferencia megnyitóbeszédét 1991. május 27-én mondta a kormányfő. A hazai kötelező biztosítás születésének 100. évfordulóján került erre sor, a reform eredményes előkészítése jegyében.

Dr. Antall József felszólalása a világkiállítás Budapesten, 1996-ban történő megrendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája során

 

Vásárhelyi Miklós képviselő napirend előtti felszólalása a volt titkosszolgálat ügynöklistái hozzáférhetőségének törvényes szabályozásáról és Dr. Antall József válasza

 

1991 júniusában Debrecenben tartották meg a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozóját. Ezen nemcsak a szomszédos országok magyar reformátusai vettek részt nagy számban, hanem a messze szakadtak is, főleg az Amerikai Egyesült Államokból, vezetőikkel, pásztoraikkal együtt.

Antall József június 22-én köszöntötte a népes gyülekezetet a nagyerdei stadionban.

A Pentagonále, öt ország (Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Magyarország) együttműködési fóruma 1991. július 27-én Dubrovnikban vált, Lengyelország csatlakozásával, immár a régió hat országának együttműködési szervévé – ugyancsak görög számnévvel kifejezve –, Hexagonalévá. Amikor Dubrovnikban a hat ország miniszterelnökei megbeszélésüket tartották, még nem bomlott fel a CsehSzlovák Köztársaság, és már mutatkoztak ugyan Jugoszláviában a válságtünetek, de még Markovics miniszterelnök szövetségi kormánya igyekezett úrrá lenni ezeken.

Jóllehet, Viktor Silov altábornagy személyében az utolsó megszálló szovjet katona már 1991. június 19-én, 15 óra 1 perckor elhagyta hazánk területét Záhonynál, hazánk szuverenitása az egyezmény értelmében június 30-án állt helyre. Ekkor, a megszabadulás napján, Somlóvásárhely határában jött össze örömünnepre a „Dunántúl remetéje”, a Somló hegy vidékének népe. E napon szerte az országban városon és falun ünnepélyesen emlékeztek meg az 1944-ben elvesztett függetlenség viszszanyeréséről.

A miniszterelnöki beszéd június 30-án hangzott el.

Az Ötlet Lap– és Könyvkiadó Kft. 1991-ben „EKA, Ellenzéki Kerekasztal” címen portrévázlatot adott ki a résztvevőkről.

A kötetet szerkesztette és az interjúkat készítette dr. Richter Anna. Az Antall Józseffel készült interjú a kötet 154–168. oldalán található.

Dr. Antall József napirend előtti felszólalásában tájékoztatja az Országgyűlést a szovjetunióbeli kommunista puccskísérlet napjaiban a Magyar Köztársaság Kormánya és diplomáciai szolgálata által tett lépésekről és más várható külpolitikai eseményekről

Alkategóriák