Dénes János képviselő napirend előtti felszólalása Kárpátalja hányatott XX. századi sorsáról és a magyar nemzeti érdekek védelmének kötelességéről, valamint Dr. Antall József reagálása

Elnök: Szabad György

ELNÖK: Köszönöm. Szólásra következik a napirend előtti felszólalás lehetőségével élni kívánó Dénes János.
DÉNES JÁNOS (független): Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! 1991. június 30-án harangszóval ünnepelt az ország. Ünnepelte több mint négy és fél évtizedes megszállás után a megszálló szovjet csapatok kivonulását. Ez az ünneplés azonban kívánnivalót hagy maga után, mert a megszállók az általuk megszállt országterület egy részét még nem hagyták el. Kárpátalján még jelenleg is ott tartózkodnak a megszálló szovjet csapatok. (Zaj.)
Szükséges volt ezt most elmondani, különösképpen annak vetületében, hogy napjainkban oszlik, foszlik, bomlik a sztálini birodalmi eszme.
Kárpátaljának a térségben és magyar szempontból különleges helyzete van. A második világháború előtti vészjósló vihar előtti csendben a csehszlovák állam széthullása után közvetlenül, de még az előre nem sejthető lengyelországi megtámadás előtt, az akkor is béklyóba kötött magyar kormányzat és diplomácia hivatalos tudta nélkül a Béldihadtest bevonult Kárpátaljára. Bevonult Kárpátaljára, az ott lévő lakosság örömteli ünneplése közepette, és Lengyelország, Magyarország egy rövid szakaszon közös határt létesített, amely közös határon a két nép ünnepelte több évszázados, hitelesen megpecsételt és elismert barátságát.
Nem is sejthettük akkor, és nem is sejthették akkor a jelenlévők és az akkor élő kortársak, hogy később mit jelentett ez a rövid határszakasz, amikor e határszakasz mögött a vendégszerető Magyarországot a háta mögött tudva lengyel állampolgárok és lengyel hazafiak százezreinek biztonságát és életét mentette meg ez a határszakasz.
És a 45 évről el kell azt is mondani, hogy az igen szűkkeblű és rövidlátó sztálini birodalmi eszme – amely katonailag tényként, tényhelyzetbe állította a világot – a párizsi békeszerződésre egy holocausttal, rabszíjra fűzéssel előkészített népszavazással csikarta ki azt a párizsi döntést, amely a tényhelyzetet kénytelen volt elismerni.
Ez a tényhelyzet napjainkban tovább nem tartható. Nem tartható sem Európa, sem a világ, sem Magyarország számára.
Tekintettel arra, hogy Bukarest – mint a mai reggeli híradásban hallottam – kinyilvánította, hogy rögtön elismeri a Moldáviai Köztársaságot, ahogy az ennek hangot ad, ezek az események rá kell döbbentsék a miniszterelnök urat, a Kormányt, a magyar közvéleményt, a pártokat, a pártonkívülieket, nemzet és államkörnyezetünket, hogy ennek a megoldása tovább nem halogatható.
Le kell vonni azt a mélységes konzekvenciát, amely déli határainkon most már csonttal, vérrel, halállal figyelmeztet, hogy sehová sem vezet az út, ami a meghunyászkodást és a környezeti körülmények semmibevételét jelenti.
Azt ajánlom a tisztelt Kormány, a tisztelt Parlament számára, hogy vonja le a konzekvenciákat, hogy Kárpátalja esetében ne kerüljünk olyan kutyaszorítóba, mint a délvidéki véres, tragikus események következtében, amelynek a tragikus következményei csak sejtődnek, de előre pontosan nem láthatók. Mind a diplomácia, mind a kormányzati munka figyelmébe ajánlom, hogy azt a lehetőséget, amelyet a történelem a környezetünkben végbemenő változások közepette futószalagon hoz Európa, a világ és a magyarság számára, ezt az alkalmat ne szalassza el, mert bűnös lesz az utókor számára.
Köszönöm a napirend előtti felszólalásom lehetőségét, és engedjék meg, hogy miközben ezt megköszöntem, elnézést kérjek azoktól a képviselőtársaimtól, akikkel szemben sorrendiségben kértem, hogy előbbre helyezzenek, de szolgáljon szomorú mentségemre, hogy Csepelre menve kegyeleti bajtársi, sorstársi kötelezettségem van. Kérem a tisztelt Parlamentet, gondolatban, megemlékezésben foglalkozzék azzal, hogy 70 éves korában elhunyt Beck Antal, az 1956-os forradalom résztvevője, a csepeli üzemi munkástanács elnöke és a csepeli központi munkástanács elnökségének tagja. Köszönöm, ha kegyelettel megemlékeznek róla. Köszönöm a meghallgatást. (Gyér taps.)
ELNÖK: Köszönöm. A képernyőn megjelent Antall József neve, közben, amikor megadtam a szót az előző szólónak. Tessék, miniszterelnök úr.
DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök úr! Tisztelt Ház! Amikor szót kértem, más hangulatban kívántam szólni. Most Dénes János képviselőtársamnak azt mondhatom, a magyar Kormány – s megítélésem szerint az Országgyűlés is, beleértve valamennyi szomszédunkkal kapcsolatban folytatott politikáját – politikája mindenkor a magyar nemzeti érdekeket szolgálja, összhangban van, és összhangban kell, hogy legyen a nemzetközi joggal, s mindent elkövetünk annak érdekében minden esetben, hogy ez a magyar nép és a határokon túli magyarság érdekeivel összhangban álljon. A magyar Kormány továbbra is ezt a felelősségteljes politikát fogja folytatni. Ennyit szerettem volna ehhez hozzáfűzni, nem hiszem, hogy kell ennél többet, s részletekbe kellene bocsátkoznom ennek indoklásakor.
A másik kérdés, amelyről talán ezek után és a határainkon túl lévő és a határaink mentén folyó küzdelmek után nagyon nehéz szólni, s bizonyos értelemben talán disszonanciának hangzik, azonban én azért jelentkeztem, s ennyiben van a kettő között összefüggés, hogy Pető Iván történész kollégámat egy korrekcióval illessem. Teljesen független és semleges vagyok, hiszen egy másik politikai pártba ült át az SZDSZ képviselője, azonban Pető Iván azt mondta, hogy „más dolog, mert kormánypárti”. Szeretném emlékeztetni Pető Ivánt, hogy a választások időszakában nem voltunk kormányon. Úgyhogy Horváth képviselő úr az egyik ellenzéki párt jelöltjeként nyerte el mandátumát, és akkor, amikor a választások voltak, még nem mi voltunk kormányon, így ő sem lehetett ellenzéki, mi sem lehettünk kormánypártiak. (Taps a kormánypárt részéről.) Úgyhogy az indoklás – azt hiszem – helytelen, ezt csak a kronológiai rend érdekében jegyeztem meg. Köszönöm. (Szórványos taps jobbról.)

Megjegyzés: A miniszterelnök az előtte szóló dr. Pető Iván (SZDSZ) képviselőcsoportvezető napirend előtti felszólalására reagált. Az elsőként felszólaló dr. Horváth Tivadar képviselő ugyanis e napon jelentette be, hogy az SZDSZ képviselőcsoportjából átlépett a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjába.