Dr. Antall József előadóként tárgyalásra nyújtja be „A Magyar Köztársaság, valamint az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Litván Köztársaság kapcsolatairól” szóló Országgyűlési határozati javaslatot

Elnök: Szabad György

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a Magyar Köztársaság, valamint az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Litván Köztársaság kapcsolatairól szóló országgyűlési határozati javaslat vitája. A határozati javaslatot a 2953-as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Az országgyűlési határozati javaslathoz módosító javaslatot nyújtott be a külügyi bizottság a 2957-es számon.
Megadom a szót Antall József miniszterelnök úrnak, a napirendi pont előadójának.
DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Landsbergis Elnök úr! Külügyminiszter Urak! Kedves Vendégeink! Azt hiszem, a magyar Országgyűlés történetében különlegesen ünnepélyes alkalom a mai, és fontos történelmi fordulópontot jelez, amely messze túlterjed Magyarország határain. Egész térségünk szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény ez, amikor a Magyar Köztársaság helyreállítja a diplomáciai kapcsolatot Észtországnak, Lettországnak és Litvániának nemcsak kormányával, népével, hanem szuverén államiságát helyreállítva ezekkel az országokkal.
Azt hiszem, ez a nap és a mai ülés különleges jellege nekem azt a feladatot adja csak a kérdés előterjesztésekor, hogy jelezzem, az elmúlt időszakban, amikor két esztendővel ezelőtt – még a választások előtt – találkozhattunk Landsbergis elnök úrral, akkor még a remények és részben az álmok világába tartozott, sikerüle ilyen formában a három balti ország szuverenitásának helyreállítása és a diplomáciai kapcsolat felvétele.
Először is ki kell fejezni elismerésünket azért a helytállásért és bátorságért, amelyet Önök a legsúlyosabb időszakban is megmutattak a világnak, és amit küzdelmükben tanúsítottak. (Hosszan tartó, nagy taps.)
Úgy gondolom, most és itt azt kell kimondani, hogy a magyar nép, a magyar Országgyűlés tette a dolgát. A Kormány tette azt, amit egy felelős kormány tehet az ország élén, és mindent megtett annak érdekében, hogy erre a napra sor kerüljön. Ugyanígy az ellenzék is tette a dolgát, azt, amit az ellenzék megtehet, s tette a dolgát minden magyar parlamenti párt akkor is és ott is, amit nem tehetett meg adott esetben a Kormány.
Amikor elérkezett az a pillanat, és elérkezett az a nap, amikor a Szovjetunióban kialakult az a válság, amely egy puccs következtében egyik pillanatról a másikra megadta azt az időzített lehetőséget, hogy most meg kell mindent tenni, mert ez az a pillanat, amikor nem lehet késlekedni, akkor addig is – diplomáciai úton és minden más módon előkészített kapcsolat révén – augusztus 19-étől kezdve a Kormány folyamatosan tette meg a szükséges lépéseket az azonnali és gyors intézkedések megtétele érdekében.
Tette ezt a vezető nagyhatalmakkal folytatott kapcsolatban, tette szomszédaival és szövetségeseivel egyeztetve, és tette ezt akkor, amikor elindította egyik diplomatánkat, hogy végigjárja a három balti köztársaságot, és közölje a magyar Kormány álláspontját. És tettük ugyanezt augusztus 20a éjszakájától kezdve, amikor a világ vezető hatalmainak figyelmét arra hívtuk fel, hogy a Szovjetunióban végbemenő puccs nemhogy háttérbe szoríthatja, hanem előtérbe helyezi a Baltikum kérdését, és ugyanígy nem boríthatja árnyékba Jugoszlávia problémáját.
Ennek jegyében jelenthettem be augusztus 26-án, itt az Országgyűlésen a megtett lépéseket, amelyek már beszámoló jellegűek is voltak megbízottunk jószolgálati útjáról, és meghívtuk a három köztársaság külügyminiszterét, és az a különleges megtiszteltetés ért bennünket, hogy Landsbergis elnök úr személyesen is el kívánt jönni a mai napra, amikor ma délután aláírjuk a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról szóló okmányokat. (Nagy taps.)
Az előterjesztést megtéve, úgy gondolom, nem igényel különleges indokolást. Mi egyrészt a nemzetek önrendelkezési jogából indulunk ki, másrészt abból a tényből, hogy a Ribbentrop–Molotov paktumot a szuverén magyar állam soha nem ismerte el. (Taps.) Ennek következtében mi a kényszerűen megszakadó diplomáciai kapcsolatot helyreállítjuk a három köztársasággal. A két világháború között – és nem kívánnék most különböző politikai értelmezésekbe, politikai vitákba és magyarázatokra bocsátkozni, de szeretném hangsúlyozni, hogy független államként – a három állam és a magyar állam egymással nemcsak diplomáciai kapcsolatot, hanem jó kapcsolatot tartott fenn. Ugyanígy nem kívánok a messze múltba visszatekinteni, és jelezni azt, hogy milyen történelmi kapcsolatok állottak fenn a Baltikum térségétől ide, a Kárpátmedencéig terjedő térségben.
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy nemcsak a Kormány, hanem az egész magyar Országgyűlés, valamennyi parlamenti párt a magyar nép nevében egységesen juttatom kifejezésre óhajunkat: a diplomáciai kapcsolat helyreállítását.
Legyen szabad ugyanakkor megjegyeznem azt, hogy a magyar Kormány változatlan körültekintéssel, változatlanul minden információ és tájékozottság megszervezésével folytatja tovább külpolitikai irányvonalát, aminél a megadott elvek az emberi jogok, a kisebbségi jogok, a nemzetek önrendelkezési joga a stabilitás reálpolitikai kívánalma jól összeegyeztethetők.
Biztosak vagyunk abban, hogy a balti államok tevékeny részt vállalnak az európai együttműködésben és a stabilitás megteremtésében. Kiegyensúlyozott, az európai érdekeket szem előtt tartó politikánkat folytatni fogjuk; határozottan óvunk minden felelőtlen lépéstől, amely arra irányulna, hogy a Szovjetunió keretében lévő köztársaságok nehézségeit kihasználva bárki is nehezítse vagy bizonytalanná tegye térségünket. Üdvözöljük Oroszország, Ukrajna, Beloruszszia törvényesen választott parlamentjeinek döntését a függetlenségről, és kapcsolatainkat ennek figyelembevételével alakítjuk.
A felelős, józan politizálás különösen fontos most, amikor térségünk egyes alrégiói a gazdasági összeomlás határán állnak, némely fegyveres testületek egyes országokban kísérletet tesznek a közvetlen politizálásra – amire volt alkalmunk már rámutatni a párizsi csúcsértekezleten –, és amikor agresszív, expanzív nacionalizmusok és más szélsőségek is jelentkeznek.
A Magyar Köztársaság stabil viszonyaira, parlamenti demokráciájára, kiegyensúlyozott külpolitikájára támaszkodva, a jövőben is együttműködik az európai államokkal, közöttük Észtországgal, Lettországgal és Litvániával, és biztosak vagyunk benne, hogy az egységes Európa valamennyi itt élő nemzetének közös otthona lesz. Ennek jegyében ajánlom elfogadásra a tisztelt képviselőtársaimnál ott lévő országgyűlési határozatot, és ennek szellemében köszöntöm megjelent tisztelt vendégeinket.
Magyarország célja, feltétlen érdeke, hogy folytassa ezt a külpolitikát, amely magában foglalja az európai egység gondolatát, magában foglalja a transzatlantizmus gondolatát és a szomszédos országokkal és a térség egészével való jó viszonyunkat.
Ennek befejezéseként annyi bejelentést szeretnék még tenni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a szlovén, a horvát külügyminiszterrel, illetve a macedón elnökkel folytatott múlt heti megbeszélést követően holnap Jugoszlávia területén találkozom a szövetségi miniszterelnökkel, Markovics úrral. Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm. (Nagy taps.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szólásra következik Hegedűs István, a külügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója.
HEGEDŰS ISTVÁN, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! A külügyi bizottság nevében az én szerepem az, hogy a külügyi bizottság támogatásáról biztosítsam a Kormány által benyújtott parlamenti határozati javaslatot.
Mivel ez a kérdés, a balti kérdés többször is szerepelt a Parlament plenáris ülésén, a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélték, helyes az, hogyha itt a Parlament támogatásáról biztosítja ezt a kormányzati lépést. Ugyanakkor a bizottsági vitában felvetődött az is – és erre a miniszterelnök úr is utalt –, hogy az elmúlt egy–másfél évben a különböző parlamenti pártok nem mindenben értettek egyet a követendő balti politikát illetően.
Ezért – és ismét hangsúlyozom – egységesen olyan módosító indítványt dolgoztunk ki, amely elhagy egy fél mondatot, amely a Kormány eddigi politikáját minősítette volna, és ezzel szemben csak azt a szándékot üdvözöljük, amelyet a miniszterelnök úr most ismét megfogalmazott, hogy a Magyar Köztársaság és a három balti köztársaság, immáron független, szuverén állam között létrejöjjenek, helyreálljanak a diplomáciai kapcsolatok.
Ezt a módosító javaslatot Önök a 2957-es számon találják meg, és kérem, hogy a külügyi bizottság javaslata értelmében – amelyet a hat parlamenti párt minden képviselője, beleértve egyébként az ülésen jelenlévő kormányzat képviselőjét is, támogatott – fogadják el, és ezzel a módosító indítvánnyal együtt szavazzák meg a Kormány eredeti határozati javaslattervezetét. Köszönöm. (Taps.)
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem Salamon Lászlót, az Alkotmányügyi bizottság elnökét, kíváne a bizottság előadót állítani.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF), az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem állítunk külön előadót. Az alkotmányügyi bizottság a külügyi bizottsággal egy együttes jelentést terjesztett a már említett 2957-es szám alatt az Országgyűlés elé. Ez tartalmazza az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság állásfoglalását, melynek értelmében a bizottság támogatja a külügyi bizottság módosító javaslatát, és támogatja a Kormány előterjesztését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki szólni. (Nem jelentkezik senki.) Mivel szólásra további képviselők nem jelentkeztek, a vitát lezárom.
Az országgyűlési határozati javaslat felett határozathozatal következik. Szó esett a külügyi bizottság módosító javaslatáról, amit a 2957-es számú együttes jelentésben az országgyűlési határozati javaslat 2. pontjára vonatkozóan kézhez kaptak képviselőtársaim. Ennek megfelelően a 2. pont a következők szerint módosulna: „Az Országgyűlés egyetértőleg tudomásul veszi a Kormánynak azt a szándékát, hogy a szuverenitásukat visszanyert balti köztársaságokkal a rendezett állami kapcsolatokat minden területen fejlessze, ideértve a diplomáciai kapcsolatok haladéktalan felvételét, újrafelvételét.”
A javaslatot – mint hallottuk – az alkotmányügyi bizottság támogatja. Kérdezem miniszterelnök urat, mint előterjesztő, egyetérte a javaslattal.
DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a most ismertetett módosító javaslatot. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés – az államtitkári szavazatokkal – 286 „igen” szavazattal 2 „nem” ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.
Ezt követően kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosító javaslattal együtt elfogadjae a Magyar Köztársaság, valamint az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Litván Köztársaság kapcsolatairól szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Megtörténik. Hoszszan tartó nagy taps.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a Magyar Országgyűlés a javaslatot – az államtitkári szavazatokkal együtt – 289 „igen” szavazattal egyhangúlag elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy most a három delegációval folytatandó tanácskozás idejére Dornbach alelnök úrnak adom át az elnöklést. (A küldöttség elhagyja a vendégpáholyt. Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.)