Dr. Antall József napirend előtt tájékoztatja a törvényhozást és az ország közvéleményét küszöbön álló kölni gyógykezelésről és helyettesítése törvényes módjáról

Elnök: Szabad György

DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök úr! Tisztelt Ház! Televízió és rádió előtt ülő Honfitársaim! Bejelentésem, tájékoztatásom részben személyes jellegű. Engedjék meg, hogy tájékoztatást adjak az orvosi kezelésemmel összefüggő távollétemről. A kezelést végző orvoscsoport állásfoglalása alapján október 6ától körülbelül négy héten keresztül vizsgálatom, kezelésem, illetve ezeknek függvényében esetleges beavatkozás Kölnben, Németországban folytatódik.
Az alkotmány 33. §a (2) bekezdése, illetve a 4/1992-es miniszterelnöki rendelet alapján helyettesítésemet a belügyminiszter úr látja el. Természetesen a helyettesítési jogkör gyakorlása időszakában is mindazokban a kérdésekben, amelyek indokolttá teszik a velem való konzultációt, a kapcsolattartás biztosított, – Köln, Bonn nagykövetség –, hasonlóan más eddigi külföldi tartózkodásokhoz. Kezelésem és vizsgálatom nem akadályoz abban, hogy tájékozódó vagy konzultációs megbeszélésre kerüljön sor.
Kérem az Országgyűlést, kérem az ország lakosságát, hogy ebben a felelősségteljes helyzetben is – ami tekintetében egyébként bizalommal nézek azért a jövőbe – térségünkben, bízom abban, hogy nem kerül sor súlyos konfliktusra, a belső kérdésekben is úgy gondolom, hogy az őszi időszakban a természetes politikai küzdelmek közepette is az ország, az Országgyűlés és a kormányzat sikeresen folytathatja a tevékenységét, megőrizhetjük az ország stabilitását, és felelősségteljes magatartást tanúsítunk.
Miután nem voltam még távol több mint hároméves kormányzásom időszakában sem szabadságon, sem egyéb alkalommal, kérem az Országgyűlés megértését. Ez alkotmányjogilag és minden egyéb szempontból teljesen korrekt és előkészített távollétem lesz.
Köszönöm megértésüket, és bízom az Országgyűlés munkájának folytatásában, és bízom abban, hogy az Országgyűlés minden tagja megértéssel követi a további eseményeket. Köszönöm, hogy meghallgattak.
Egyéb külpolitikai eseményekről Kelemen államtitkár úr fog egy összefoglalót adni. Köszönöm szépen. (Taps minden oldalon.)
ELNÖK: Tisztelt Miniszterelnök úr! Engedje meg, hogy magam és képviselőtársaim nevében egészsége mielőbbi helyreállását kívánjam. Köszönöm. (Taps.)

AZ ORSZÁGGYŰLÉS 1993. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKÁNAK 35. (353.) ÜLÉSNAPJA (1993. DECEMBER 13.)
Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke országgyűlési megemlékezése dr. Antall József miniszterelnök haláláról
Elnök: Szabad György
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm Göncz Árpád köztársasági elnök urat, Boross Péter ügyvezető miniszterelnök urat, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat. Őszi ülésszakunk 35. ülésnapját megnyitom.
Szomorú az elnök kötelessége. Arról kell szólnia, hogy halott a Magyar Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Halott az a férfi, aki élére állt annak a küzdelemnek, amelynek eredményeként meghátrált, majd megdőlt az önkényuralom, és véráldozat nélkül sor kerülhetett a parlamentáris demokrácián alapuló magyar jogállam megteremtésére.
Halott az a magyar államférfi, akinek helyén volt a szíve és az esze ahhoz, hogy Közép és KeletEurópa vezetői közül elsőként ragadja ki hazáját a Varsói Szövetség barátinak nevezett, valójában kiszolgáltatottságot jelentő függési rendszeréből, hogy megtegye a döntő lépést a haza teljes függetlenségének helyreállításához, és ahhoz, hogy fél évszázad után ne tapossa idegen katona megszállóként a magyar földet.
Antall József volt az a férfi, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy a kényszergazdaságot a szabad gazdaság váltsa, válthassa fel. Akinek a hozzájárulása kellett ahhoz, hogy a nemzet céljává emelkedjék Magyarország demokratizálása, hogy Magyarország a felemelkedésnek arra az ösvényére lépjen, amely azokhoz a magasságokhoz vezet, amelyeket megjárva minden magyar büszkén tekinthessen a demokratikus Magyarország teljesítményére a határokon innen és a határokon túl.
Antall József volt az, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy a külső körülmények kedvezőtlen formálódása ellenére az átalakulás nálunk jutott legmeszszebbre, és Magyarország a régió elismerten legszilárdabb országaként sokban példát mutathasson, sokban húzóhatást fejthessen ki a többiekre.
(15.10)
És tette ezt azzal az iránymutatással, hogy Magyarország ne gőgös lenézéssel kezelje a többi országot, hanem olyan testvérnemzetként, amely saját érdekét egyeztetni kívánja, s reméljük, tudja is minden szomszéd érdekében, nemzeti céllá emelve azt, hogy Európa ne csak nyugatra, hanem északra, délre, s ha lehet, minél előbb keletre is határos legyen velünk.
Antall József pártjának, az általa vezetett Magyar Demokrata Fórumnak és az őt vezetőjének elismerő, de függetlenségüket megőrző pártokból létrejött hárompárti koalíciónak kiemelkedő vezető személyiségeként három – talán önkényes a minősítés, de korunkban és régiónkban a legfontosabb – követelményt félreérthetetlenné tett: ötvöződjék nálunk, mint történelmünk legkiemelkedőbb és hatásaiban legsikeresebb korszakaiban a nemzetinek és a demokratikusnak a követelménye szétbonthatatlan egységgé; társuljon nálunk a demokratikus és nemzeti követelményeink örökségét megtestesítő és valóra váltó hagyományőrzés a korszerűsítéssel, a modernizációval, az öröklött és az örökítendő, az öröklött érték és az új érték egymással szétbonthatatlan egységgé; és valósuljon meg Magyarországon az az irányvétel, amelyik az átmenet veszélyei és egyensúlytartást követelő körülményei között a centrumpolitikát nem öncélúan, hanem nagyon is a pragmatikus követelményeket is figyelembe véve az irányjelző legyen a nemzet számára, s vele együtt a határozott elhatárolódás minden kalandorságtól, minden szélsőségességtől, a diktatúra kockázatait meszsze hárítva, a demokrácia sikert hozó távlatait biztosítva.
Mindehhez járult Antall József erkölcsi alapokon kiformált, szolgálattevő alapállása, kérlelhetetlen igényessége önmagával szemben, puritanizmusa, intellektualitása, amely egy embernek a páratlan önfegyelmével és áldozatkészségével marokra fogottan vezetett oda, hogy önmagát nem kímélve, messze kiemelkedve nemzedékéből azt tudta nyújtani teljesítményben, amit az adott körülmények között nyújtani lehetett.
(15.20)
Megtestesítette azt, amit ebben a teremben más fogalmazásban, születésnapi üdvözletként tartott néhány szavas köszöntésemben elmondtam róla.
Abban is a legnagyobbjainkkal társítható, hogy soha nem kívánt fényleni, de mindig akart és tudott világítani.
Tisztelt Országgyűlés! Honfitársaim! Egy nemzet halhatatlanságba emelkedő nagyjai – legyen bármilyen tragikus a vég – sohasem szerencsétlenek. De mindig szerencsétlen az a nemzet, amely nem éri meg nagyjait és nem tudja követni irányadásukat. Antall József vetett, hogy ez a nemzet arathasson. Rajtunk múlik, hogy így legyen. Köszönöm a figyelmüket.
Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság – melynek az Országgyűlés mostani ülésének megnyitása előtt tartottuk rendkívüli ülését – sürgős tárgyalást kérve országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be Antall József miniszterelnök temetése napjának, december 18-ának országos gyásznappá nyilvánításáról 15057 es számon.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetérte a sürgős tárgyalásba vétellel. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm.
Az Országgyűlés 338 szavazattal, ellenszavazat nélkül egyhangúlag kimondta a határozati javaslatra a sürgősséget.

Megjegyzés: Az Országgyűlés következő napirendi pontként a heti ülésszak tárgysorozatát állapította meg, majd ismét az elnök szólott:

Most engedjék meg, hogy a megemlékezést munkával folytatva, ezzel is Antall József példaadásához csatlakozva javasoljam, hogy a Ház egyperces néma felállással tisztelegjen az elhunyt emléke előtt. (A képviselők, valamint a páholyokban és a karzaton jelenlévők felállva adóznak dr. Antall József miniszterelnök emlékének.) Köszönöm.
Az ülést elnapolom.

(Az ülésnap 15 óra 30 perckor ért véget.)