Tévhitek és rágalmak

Antall József a rendszerváltozás kiemelkedő személyisége volt. Ezt ma már hajdani ellenfelei közül is egyre többen elismerik. Egy politikus életművében azonban vannak olyan mozzanatok, amelyeket sokan félreértenek, vagy szándékosan félremagyaráznak.

I.

Antall József életművében ilyen sokak által félreértett és egyesek által félremagyarázott mozzanat a két „paktum”: az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP, valamint az MDF és az SZDSZ között létrejött politikai megállapodás, amelyek miatt Antall Józsefet megalkuvással, sőt árulással vádolták. Úgy véljük, az események egyik résztvevőjének visszaemlékezései, valamint az ezek keretében honlapunkon közzétett eredeti dokumentumok és archív videofelvételek meggyőzően cáfolják a két megállapodással kapcsolatban ma is élő tévhiteket és újra meg újra megfogalmazódó rágalmakat. (Az MDF-SZDSZ megállapodás előkészítése során létrejött dokumentumok honlapunkon kerülnek elsőízben nyilvánosságra!)

II.

Antall József kormányzását végig kísérték a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti konfliktusok. A nyilvánosság előtt is megjelenő vitákban a közvélemény korabeli formálóinak túlnyomó többsége egyoldalúan Göncz Árpád mellett állt. Ennek minden bizonnyal jelentős szerepe van abban, a két közjogi méltóság közötti ellentétről a közvéleményben egy olyan kép alakult ki, hogy az „erőszakos és hiú” miniszterelnök rivalizál a „bölcs és békeszerető” köztársasági elnökkel, mert féltékeny a népszerűségére. Úgy véljük, hogy a honlapunkon közzétett tartalom egyértelműen cáfolja ezt a hamis beállítást. Cikkeinkben bemutatjuk, hogy a konfliktusok mögött politikai jellegű és két eltérő közjogi felfogásból fakadó ellentétek voltak. A taxisblokádtól kezdve, a médiaháborún és Göncz Árpád kifütyülésén át, a "La Stampa" ügyig sorra vesszük az egyes konfliktusokat, továbbá közzétesszük  Antall József levelét, amelyet azt követően írt Göncz Árpádnak, hogy az Alkotmánybíróság a közöttük kialakult legfontosabb vitában a miniszterelnöknek adott igazat.

III.

A legsúlyosabb rágalom, amely Antall Józseffel szemben újra meg újra elhangzik, hogy Antallt "valakik" küldték a politikába, azaz "küldött", sőt "fogott" ember volt. Bár bizonyítékokkal alá nem támasztott, abszurd és megalapozatlan állításokkal általában nem érdemes vitába szállni, most mégis megtesszük. Ennek oka, hogy a „küldött ember” teória elsődleges forrása és legtekintélyesebb képviselője a 2013-ban létrehozott Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet Főigazgatója lett. Így az ő rendszerváltozással kapcsolatos nyilatkozatai – legyenek azok bármily abszurdok – a közvélemény tájékozatlanabb része előtt hitelesnek tűnhetnek.