Horn Gyula képviselő válaszol Dr. Antall József előző napi, személyét illető kijelentéseire, valamint a miniszterelnök viszontválasza

Elnök: Vörös Vince

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt szót kért Horn Gyula képviselőtársunk, a Magyar Szocialista Párt elnöke.
HORN GYULA (MSZP): Köszönöm, Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, tegnap Antall József miniszterelnök úr szóvá tett bizonyos dolgokat a Szocialista Párt szombati tanácskozásán elhangzottakról. Sajnálom én is, hogy most a miniszterelnök úr nincs itt. De ahogy én a jegyzőkönyvből, bizonyára ő is a jegyzőkönyvből majd tudomást szerezhet az elhangzottakról.
Mindenképpen örülök annak, hogy a miniszterelnök úr ilyen nagy figyelmet szentel az egyik parlamenti párt tanácskozásának, és bízom abban, hogy reagálni fog például arra a két konkrét javaslatra is, amelyet szombaton megfogalmaztunk.
Az egyik ilyen javaslat, hogy megítélésünk szerint új kezdeményezésekre van szükség a szomszédokkal való viszony javítása érdekében, és megítélésem szerint érdemes lenne, ha a hat parlamenti párt ennek előkészítéséről, kimunkálásáról megbeszélést folytatna.
A másik ilyen javaslat pedig az, hogy foglalkozzon a hat parlamenti párt a növekvő gazdasági, szociális feszültségek kezelésének módozataival. Meggyőződésem szerint üdvös lenne, ha az 1991 júniusában, az Andrássy úton félbeszakadt tárgyalásoknak folytatása lenne. Annál is inkább, mert a helyzet egyre inkább megkívánja. Bizonyára sokkal jobb lenne mindannyiunknak, de főként a társadalomnak, az országnak, ha nem acsarkodással, hanem konkrét ügyekkel foglalkoznánk.
Ami a guruló dollárok ügyét és a magyar–orosz megállapodás összefüggéseit illeti: miniszterelnök úr kifogásolta, hogy a kormánypárti kampányt emlegettük. Elnézésüket kérem, erre tények vannak! Kormánypárti oldalról vagy Balsai István igazságügyminiszter úr két héttel ezelőtti kecskeméti megnyilatkozásaiban.
Egy pillanatig nem vontuk kétségbe az ügyészség, a nyomozó hatóságok objektív, korrekt tevékenységét az üggyel kapcsolatban.
A másik: elhangzott ugyancsak tegnap az is, hogy vádoljuk a Kormányt, az úgymond mintegy egymilliárd – így hangzott el a tájékoztatóban – dollárnyi összegű orosz, illetve volt szovjet tartozás elengedése ügyében. A teljesség kedvéért csak hadd idézzem, hogy ez a tanácskozáson úgy hangzott el – és ez ellenőrizhető –, hogy ezt csak tényszerűen szögezzük le és nem vádként. (Zaj, közbeszólások a jobb oldalon.)
Mi a helyzet? 1990 márciusában megállapodás született a magyar és orosz fél között – illetve akkor még Szovjetunió között –, hogy nem vonja ugyan kétségbe a magyar követelések jogosságát, azonban az elmúlt két és fél év során gyakorlatilag nem történt előrehaladás ezen a téren. Meg kívánom jegyezni, hogy az 1,8 milliárd dollárt – amiről a miniszterelnök úr tegnap beszélt – ezzel kapcsolatban is, ezzel összefüggésben, a 800 millió dollárt illetően a legilletékesebb úgy nyilatkozott, hogy a 800 millió ma még csupán lehetőség, több tényező is bizonytalanná teszi. A fizetési garanciáktól kezdve a szállítások mibenlétéig sok minden. Az egymilliárd sorsáról pedig tegnap kapott a tisztelt Ház tájékoztatást. Részletes tájékoztatást tegnap kapott, hogy pontos legyek.
Meg kell mondanom, ha másért nem, már ezért megérte, hogy felvetettük ezt a problémát. (Közbeszólás a jobb oldalról: Pimaszság!) Meg kell mondanom itt, Önök előtt és a szélesebb nyilvánosság számára: ha december 31-ig miniszterelnök úrnak sikerül az, amit tegnap megígért és bejelentett, akkor és nyilvánosság előtt, itt a Parlamentben bocsánatot fogok tőle kérni, és ki fogom fejezni az elismerésemet. (Közbeszólás a jobb oldalról.)
Egyébként a miniszterelnök úr megért esetleges pontatlanságokat, hiszen én is megértem őt a tegnapi tévedéséért amellyel félretájékoztatta a Parlamentet. (Közbeszólás: Cinikus!) Tudniillik a jegyzőkönyv szerint a miniszterelnök úr azt mondotta az első téma kapcsán, amiben szót kért, hogy az Egyesült Államok támogatást nyújt ahhoz, hogy bizonyos idegenfelismerő rendszer ajándékozásában – hangsúlyozom, ajándékozásával – elősegítse biztonságunkat.
A hivatalos tájékoztatás szerint – és ezt a mai lapok közlik – ezeket nem ajándékba kapjuk, hanem vásároljuk, összesen mintegy egymilliárd forint értékben.
Egyébként csak az egész üggyel kapcsolatban – guruló dollárok és egyebek – annyit szeretnék még megjegyezni, hogy jóllehet, már rég nem tartozunk szövetségi rendszerhez, de az akkori vezetés is ugyanolyan kényszerpályán mozog gazdasági és egyéb függőségi kérdésekben, mint elődje vagy az elődjei. Tehát így értsék meg a múlt kezelését és vádlottak padjára ültetését.
Ami pedig a politikai pornográfiát illeti, meg kell mondanom, elismerésemet akarom kifejezni a miniszterelnök úrnak, hogy ilyen gazdag szókinccsel rendelkezik.
(9.20)
Nem alvilágot, nem alpárit emleget, hanem politikai pornográfiát.
Meg kell mondanom ezzel összefüggésben, én nem kívánok az Önök, mások múltjával foglalkozni, eddig sem tettem ezt. (Közbekiáltás: Ne is, foglalkozz a magadéval!)
Tulajdonképpen ezt csak az újabb igazságtételi törekvés miatt fogalmaztuk meg azzal a csomaggal kapcsolatban, amiről hónapok óta cikkezik a sajtó, s amely ma napirendre kerül. Ezzel összefüggésben majd a frakcióm kifejti – és ha lehet, jómagam is – jogi és politikai ellenérveinket.
Én azért tisztelettel javaslom a képviselőtársaimnak, bármilyen párthoz tartoznak, mindenki maga számoljon el a lelkiismeretével. (Felzúdulás a koalíciós padsorokban, közbekiáltások.) Mi ezt megtettük uraim! És arra szeretném tisztelettel kérni a Parlament valamennyi tagját, hogy foglalkozzunk végre a társadalmi igények, problémák, gondok megválaszolásával. Ezt várják tőlünk a választók, akiknek a bizalmából itt ülünk.
S végül befejezésül, a miniszterelnök úr a második felszólalásában jókívánságait fejezte ki nekem a pártelnöki tisztségemben, ezt hasonló jóval szeretném viszonozni: azt kívánom, hogy még sokáig álljon az MDF élén. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Megjegyzés: A vita folytatására a délutáni ülésen került sor, amikor viszont Horn Gyula volt távol.

(16.00)
Elnök: Vörös Vince
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Antall József miniszterelnök úr neve jelent meg a táblán. Átadom a szót Antall József miniszterelnök úrnak.
DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök úr! Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy Horn Gyula elnök úr… (derültség) …éppen megint eltávozott, így ez egy reménytelen randevú közöttünk, és tudomásul vettem természetesen a reggeli döntést és egyetértek vele, hogy ne folytassuk itt a vitát.
Azonban kötelességemnek érzem, hogy korrigáljam a pontatlanságot, amit a tegnapi felszólalásomban tettem, amikor az ellenségbarát felismerő rendszerben az ajándékozás szót használtam a vásárlás szó ellenében.
Nem volt szándékom az Országgyűlést félrevezetni természetesen, amit legjobban bizonyít, hogy már délután leadta a helyreigazítást a Miniszterelnökség a Távirati Irodának.
Annyit szeretnék megjegyezni, hogy az ajándékozás szónak is természetesen megvan a háttérértelme, ez egy segélyprogram keretében rendkívül előnyös Magyarország részére, ami megkülönbözteti minden más ajánlattól, és más öszszefüggések okozták nyilvánvalóan eme freudi elszólást.
De így is elnézést kérek, és a többit, mind a saját ismertetésemet, mind a ma reggel elhangzottakat, természetesen a frakcióvezető részéről és Kormányom részéről a leghatározottabban fenntartom. Köszönöm, hogy meghallgattak! (Taps.)