1526. augusztus 29re, a mohácsi vész gyásznapjára 1991-ben augusztus 26-án emlékezett a város és vidékének többnemzetiségű népe. Néhány nappal a pápalátogatást követően és a moszkvai puccskísérlet 60 órája után, az egyre fenyegetőbb délszláv válság földrajzi közelségében várta a kormányfőt a nagygyűlés népes közönsége.

Dénes János képviselő napirend előtti felszólalása Kárpátalja hányatott XX. századi sorsáról és a magyar nemzeti érdekek védelmének kötelességéről, valamint Dr. Antall József reagálása

 

Darvas Iván képviselő kérdése „Milyen lépést kíván tenni a miniszterelnök úr a hamburgi Spiegelben megjelent rágalmazási állítással kapcsolatban?” címmel és Dr. Antall József válasza

1991. szeptember 1jén, 39 évi kényszerszünet után ismét megnyitotta kapuit a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Gimnáziuma. Az ősi kollégium középiskolája 460. – s jelképesen valamennyi magyar iskola – tanévét dr. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke nyitotta meg. A pápai alma mater mellett e napon kezdte meg – 43 évi szünet után – a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma a 427. tanévet. Az alábbi pápai tanévnyitó beszédet a Confessio folyóirat 1991. évi 4. száma közölte.

Dr. Antall József előadóként tárgyalásra nyújtja be „A Magyar Köztársaság, valamint az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Litván Köztársaság kapcsolatairól” szóló Országgyűlési határozati javaslatot

 

Az ENSZ Közgyűlése 46. ülésszakán, 1991. október 1jén szólalt fel a magyar miniszterelnök.

1991. október 12–13-án Miskolcon tartotta a Liberális Fórum Alapítvány szervezésében a Magyar Demokrata Fórum nemzeti liberális eszmei irányzata konferenciáját. Október 12én ebben a körben mondta el alábbi beszédét a miniszterelnök.

Horn Gyula képviselő napirend előtti felszólalása a román parlamentben az erdélyi magyarsággal szemben elhangzott durva kirohanásokról, valamint a magyar–román viszonyról és Dr. Antall József reagálása

 

A „Földünkért, az élet fenntartásának stratégiája” mottójú környezetvédelmi akció jegyében tartott világnap budapesti rendezvényén mondott beszéd történelmi és gazdasági összefüggésekbe állította korunknak ezt az égető problémáját. A rendezvény 1991. október 21-én volt.

1991. október 23-án, a nemzeti ünnep estéjén az Operaházban tartott díszhangverseny ünnepi szónoka Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című, 1950-ben írt és 1956-ban nyilvánosságra jutott költeményéből indult ki. Ezért a beszéd előtt hangfelvételről a költő előadásában hangzott fel a megrázó mű.

A díszünnepségen a köztársasági elnökön, az Országgyűlés elnökén és – a miniszterelnök meghívására – a politikai és kulturális élet képviselőin kívül nagy számban jelentek meg a forradalom és szabadságharc hosszú börtönéveket szenvedett résztvevői.

1991. október 28-án Antall József Brüsszelben az egykori Varsói Szerződés tagállamainak kormányfői közül elsőként vett részt a NATO Miniszteri Tanácsának ülésén, és tárgyalt Manfred Wörner főtitkárral. A Miniszteri Tanács tagjai, a NATOországok hadügy és külügyminiszterei az ülést a brüsszeli NATOszékházban tartották.

Dr. Jánosi György képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz „Nagybányai Horthy Miklós politikai rehabilitációjának és állami újratemettetésének kormányzati szándékairól” címmel és dr. Antall József válasza

 

Tamás Gáspár Miklós, dr. Orbán Viktor, dr. Gál Zoltán, Soós Károly Attila, Dr. Pető Iván és Tardos Márton képviselők napirend előtti vitája a miniszterelnökkel, dr. Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a leváltása, illetve a köztisztviselők függetlensége tárgyában és dr. Antall József válasza

 

Dr. Jánosi György képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz „Hány pártból áll ma a hárompárti kormánykoalíció?” címmel és dr. Antall József válasza

 

A „Századvég” politikai iskola hallgatói és vezetői arra kérték Antall Józsefet, hogy arról beszéljen nekik, hogyan lett politikussá. 1991. december 11-én tartott előadása éppen ezért olyan személyes vallomásokat is tartalmaz, amelyektől különben mindig tartózkodni szokott. Ezt talán a szűk körű hallgatóság is elősegítette.

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája során eszmecsere dr. Kónya Imre, dr. Áder János, dr. Tölgyessy Péter, Tardos Márton és dr. Antall József között az obstrukcióról

 

Rádióbeszélgetés, mely a Kossuth rádióban 1991. december 26-án hangzott el. Az elmúlt esztendő eredményeit, gondjait összefoglaló számvetés. A riporter P. Szabó József.

Kéri Kálmán, Szabó Miklós képviselők és dr. Antall József napirend előtti vitája a magyar katonaság II. világháborús szerepének megítéléséről, az újvidéki és a Don kanyar menti események kapcsán

 

Dr. Antall József felszólalása Az ENSZ békefenntartó erők (UNPROFOR) magyarországi átvonulásáról szóló Országgyűlési határozati javaslat tárgyalása során

 

Szabad György elnök köszönti Dr. Antall Józsefet 60. születésnapja alkalmából, és a miniszterelnök is kifejezi jókívánságait a két éve választott Országgyűlésnek

 

Dr. Antall József napirend előtti felszólalásával válaszol Horn Gyula képviselő Magyarország NATO-ba történő tagfelvétele tárgyában tett indítványára

 

1992. április 13-án az Erkel Színházban tartotta a Magyar Demokrata Fórum a budapesti nagygyűlését, amely a parlamenti és kormányzati ciklus félidejében számvetés és előretekintés kívánt lenni. Ezt a pártfórumot a kerületi szervezetek gyűlései készítették elő, zárszóként pedig a pártelnökminiszterelnök beszélt az MDFküldöttek színházat megtöltő seregéhez.

Az egykori Belügyminisztériumról

O’sváth László egykori miniszteri osztályfőnök születésének 100. évfordulója szolgált alkalmul arra, hogy a Duna Palota színháztermében 300 meghívott, főleg belügyminisztériumi tisztviselő előtt, 1992. május 10-én Antall József összefoglalja az egykori Belügyminisztérium jelentőségét Szemere Bertalantól Keresztes-Fischer Ferencig.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1992. június 30-án, a térség országai közül először éppen hazánkban, Budapesten, az Országház épületében tartotta ülését. A magyar miniszterelnök így házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, köztük Lalumière asszonyt, az ET főtitkárát.

Ez az interjú 1992. július 4-én jelent meg a Magyar Nemzetben. Tóbiás Áron főszerkesztőhelyettes főleg 1956-os emlékeiről kérdezte Antall Józsefet.

Olaszország és Ausztria kezdeményezésére jött létre a térség demokratikus átalakulása nyomán a Pentagonále, vagyis öt ország (a fenti kettőn kívül Csehszlovákia, Jugoszlávia és hazánk) együttműködési fóruma. Ez 1991 nyarán Hexagonálévá bővült Lengyelország csatlakozásával. Egy év múlva, 1992. július 18-án Bécsben már Középeurópai Kezdeményezés (KEK) elnevezéssel jöttek össze a részt vevő országok kormányfői. Az új elnevezés nem a résztvevők számát, hanem e regionális szervezet céljait fejezi ki.

1992. augusztus 20-ának, nemzeti és állami ünnepünknek különös jelleget és súlyt adott az, hogy az előző napokban zajlott Budapesten a Magyarok III. Világtalálkozója. A budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom mellett álló Szent Istvánszobornál, a Szentháromság téren összegyűlt ünneplő seregben is nagy számban voltak jelen a határokon túl élő magyarok. A köztársasági elnök, a kormány több tagja, a közélet, az egyházi élet vezető személyiségei is részt vettek az igen meleg hangulatú ünnepségen.

Dr. Antall József napirend előtti felszólalása Csurka István képviselőnek a Magyar Fórum hasábjain megjelent gondolatai kapcsán, a rendszerváltásnak a jogállamiság keretei között történő következetes végrehajtásáról

 

Dr. Antall József napirend előtti felszólalásban tájékoztatja a törvényhozást a bősi vízierőmű körül kialakult helyzetről és kormányzati lépésekről, továbbá az 1992. október 23-i Kossuth téri ünnepségen történt események egyes tanulságairól

 

Horn Gyula képviselő válaszol Dr. Antall József előző napi, személyét illető kijelentéseire, valamint a miniszterelnök viszontválasza

 

Dr. Antall József felszólalása a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája során

 

Dénes János képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz „A kormányzati munka módszere” címmel és dr. Antall József válasza

 

Dr. Antall József felszólalásában tájékoztatja a törvényhozást a Visegrádi Országok megállapodásáról, a kereskedelem kölcsönös könnyítéséről

 

Ennek a nyilatkozatnak az adott különleges jelentőséget, hogy Csurka István „Magyar Fórum” című hetilapja néhány nappal előbb minden előzőnél élesebb támadást intézett Antall József és az MDFcentrum ellen. Aznap, amikor 1993. január 22-én a „Pesti Hírlap”ban ez a beszélgetés megjelent, kezdődött a Budapest Sportcsarnokban a Magyar Demokrata Fórum VI. Országos Gyűlése. Az interjú kérdéseit Bencsik András főszerkesztő tette fel.

Napirend előtti vita a külügyi bizottság elnöki tisztének betöltéséről Horn Gyula, dr. Torgyán József és dr. Gál Zoltán képviselők között, továbbá dr. Antall József e tárgyhoz kapcsolódó felszólalása

 

Kristóf Attila alábbi beszélgetése a „Magyar Nemzet” 1993. március 13-i számában ezt a címet viselte: „Ne vérre menjen a politizálás!”

Az alábbi beszélgetés a Magyar Televízió 1. műsorában hangzott el 1993. március 15-én. Osskó Judit kérdései nyomán az 1848–49-es forradalom és szabadságharc „művelődéstörténetébe” pillanthattunk be.

(Az interjú szövegét közölte az „Új Magyarország” című lap 1993. március 16-i száma.)

1993-ban Magyarország töltötte be a Középeurópai Kezdeményezés (KEK) soros elnöki tisztét és júliusban Budapesten rendezték meg a KEK csúcstalálkozóját.

Ennek az értekezletnek előkészítő szakaszában beszélgetett Antall Józseffel Sárközy Péter római egyetemi tanár. Az interjú az „Európai utas” című folyóirat 1993. évi 2. számában látott napvilágot. Az „Európai utas” az európai együttműködés negyedéves folyóirata.

Dr. Antall József határozathozatal előtti felszólalása a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és együttműködés alapjairól aláírt szerződés országgyűlési megerősítéséről szóló határozati javaslat vitájában

 

A NATO (North-Atlantic Treaty Organisation) 10. munkaműhely-tanácskozását Budapesten tartotta 1993. június 3-án az Országház épületében. Első ízben került sor NATO-megbeszélésre hazánkban. A megnyitóbeszédben a miniszterelnök történelmi távlatba állította hazánk és a térség NATO-val való együttműködési törekvéseit.

1993. június 16-án a „Collegium Budapest” ünnepi ülésén Göncz Árpád magyar és Weizsäcker német államelnök jelenlétében tekintélyes nemzetközi tudóstársaság előtt hangzott el ez a beszéd.

A „Collegium Budapest” 1992. december 15-től a budai Várban otthont kapott tudóskollégium. Az amerikai Princetonban hatvan éve, Berlinben 12 éve tevékenykedik ilyen Collegium. A meghívott tudósok saját tudományos témáikkal foglalkoznak, s közben kapcsolatba léphetnek a teljes hazai és nemzetközi tudományos élettel.

A magyar nagykövetek minden év nyarán értekezletre gyűlnek össze Budapesten. E többnapos megbeszéléssorozat során a miniszterelnök is előadást szokott tartani. 1993 júliusában nem tudott személyesen részt venni az értekezleten, de az alábbi „üzenetben” tájékoztatta a résztvevőket a magyar külpolitika prioritásairól július 20-án. A tájékoztatót Tar Pál washingtoni nagykövet olvasta fel.

Az üzenet teljes szövege megjelent az Új Magyarország 1993. július 21-i számában.

(SZÁRSZÓ ELÉ)

1993. február 27-én Püski Sándor kezdeményezésére Kisújszálláson „Számadás ’93” címmel találkozót tartottak az 1943-as balatonszárszói találkozóra való fél évszázados emlékezés jegyében. Felkérésre Antall József interjút adott Pálfy G. Istvánnak, amelyet a résztvevők előtt levetítettek. Ennek a videointerjúszövegnek szerkesztett változatát közöljük úgy, ahogyan az a Magyar Nemzet 1993. augusztus 7-i számában megjelent.

Antall József rövid nyári pihenője egy részét németországi magánlátogatással töltötte 1993 augusztusában. Augusztus 16-án hosszabb beszélgetést közölt vele a „Die Welt” című tekintélyes német lap – főleg külpolitikai kérdésekről. Az interjút Carl Gustaf Ströhm készítette.

1993. augusztus 20-án a Várban, Szent István szobránál beszélt utoljára nagy nyilvánosság előtt Antall József. A történelmi tudat jelenhez erőt adó szerepéről szólt.

A Magyar Televízió 1. műsorában 1993. augusztus 22–23-án hangzott el az a beszélgetés, amely Horthy Miklós néhai kormányzó, felesége és ifj. Horthy Miklós szeptember 4-i kenderesi újratemetése előtt foglalkozott Horthy Miklós történelmi szerepének tárgyilagosabb értékelésével, annyi igazságtalan megítélés után. A riporter Feledy Péter volt. Az interjú hiteles, szerkesztett szövegét a Heti Magyarország című hetilap 1993. szeptember 3-i száma közölte.

1993. szeptember 1–2-án Budapesten tartotta ülését a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) és az Európai Demokrata Unió (EDU). A két szervezet a világ, illetve Európa konzervatív, kereszténydemokrata pártjait tömöríti. Magyar részről tagja a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt. A budapesti ülésen részt vett többek között H. Kohl német kancellár. J. Chirac, Párizs főpolgármestere, A. Mock osztrák külügyminiszter.

Az IDU végrehajtó bizottságának ülésén felszólalt Antall József szeptember 1jén, az EDU ülésének pedig megnyitóbeszédét tartotta szeptember 2-án.

A szövegeket az MDF Hírlap 1993. szept. 8. és szept. 15. számából közöljük.

Antall József miniszterelnök 1993. szeptember 12én interjút adott A Hét című tévéműsornak. Pálfy G. István interjújának teljes, szerkesztett változatát adjuk közre.

1993. szeptember 25-én a Kossuth rádió „Szeptemberi beszélgetés” műsorában elhangzott interjú szerkesztett szövegét adjuk közre. A riporter P. Szabó József volt. A beszélgetés rövidített szövegét a Pesti Hírlap 1993. október 2-i száma közölte.

„A Hét” műsorában és a Híradóban 1993. október 3-án és 4-én került sor az alábbi televízióinterjúra. A riporter Pálfy G. István volt.

Dr. Antall József napirend előtt tájékoztatja a törvényhozást és az ország közvéleményét küszöbön álló kölni gyógykezelésről és helyettesítése törvényes módjáról

 

Megjelent az Új Magyarország 1993. december 13-i számában.

Subcategories