- Details
- Written by Kónya Imre
(Videóval)
Részlet Kónya Imre „…és az ünnep mindig elmarad?” című könyvéből
Antall kifejti, hogy az Elnöki Tanács intézményét nem lehet fenntartani. Legyen egy korlátozott hatáskörű köztársasági elnök, akit majd a szabadon választott parlament választ, de addig is a parlament elnöke helyettesítse. Hivatkozik az 1946. évi I. törvényre is. Azzal egyetért, hogy nem kell Preambulum, azzal is, hogy a szocializmusra utalást törölni kell, sőt azt mondja, elejétől végig kell menni az Alkotmányon, és egy átfogó alkotmánymódosítást kell kiharcolni, mert ki tudja, hogy alakulnak a dolgok, és lesz-e a jövőben valódi lehetőségünk, hogy beleszóljunk, milyen legyen Magyarország Alkotmánya. És a lehetőség egyben kötelesség is, teszi hozzá. A magyarságnak vérében van az, amit ma alkotmányos rendnek nevezünk. Ne felejtsétek el, magyarázza, hogy az Aranybulla csak hét évvel később született meg, mint a Magna Charta. És mi törzsszövetségben, szervezetten érkeztünk ide a honfoglaláskor is. Kündüvel és Gyulával, szakrális és világi hatalommal. Szemben a szomszéd népekkel. Akik ösztönösen vándoroltak, a birkanyáj és a fény után jöttek ide.
A szakbizottsági ülések után gyakran voltak köztünk kötetlen beszélgetések. Változó szereplőkkel, kisebb nagyobb körben. Mondjuk, a Münnich Ferenc Társaság képviselője egyszer sem maradt ott ezeken a beszélgetéseken. De Kajdival, Somogyvárival, Szalaival, ha nem is baráti, de őszinte, bizalmi kapcsolat jött létre. Persze voltak olyan kérdések, amelyekről csak egymás között ejtettünk szót. Emlékszem, egy alkalommal, Antallal megálltunk beszélgetni az egyik ablakmélyedésben. Azt fejtegette, ha úgy alakul a helyzet, hogy koalícióra kell lépni a kommunistákkal, az ellenzéknek mindenképpen ragaszkodnia kell a belügyi tárcához. Persze, tette hozzá, csak a reformerek jöhetnek szóba koalíciós partnerként. Ha a ’45 utáni koalíciós viszonyokra gondolok, válaszoltam, valóban nem árt az óvatosság. Egy ilyen helyzetben neked kellene belügyminiszternek lenned, tettem hozzá. Tudtam, hogy tét nélkül beszélek, s úgy gondoltam, jól esik neki, amit mondok. Antall csak legyintett, s nem válaszolt, amit én tartózkodásának tudtam be. Visszagondolva inkább azt hiszem, udvariasnak szánt gesztusom ellenkező hatást váltott ki Antallból. Nagyon valószínű, hogy ő akkor már a kormányfői pozícióban gondolkodott…
- Details
- Written by Kónya Imre
(Videóval)
Részlet Kónya Imre „…és az ünnep mindig elmarad?” című könyvéből
S ekkor robban a bomba. Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal soros szóvivőjeként bejelenti, hogy a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében az Ellenzéki Kerekasztal nem tudott egységes álláspontot kialakítani. Öt szervezet elfogadja a közvetlen elnökválasztást és azt, hogy erre a parlamenti választás előtt kerüljön sor. A négy másik szervezet viszont ezt nem tudja elfogadni. Először az öt szervezet nevében Antall József fog nyilatkozni, majd utána a kisebbségben maradt szervezetek teszik meg nyilatkozatukat.
Ezek szerint mégsem lesz aláírás! Alig tudok figyelni Antallra, aki nyugodt hangon fejtegeti, hogy az öt szervezet olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely Magyarország államformájaként visszaállítja a köztársaságot. Azt a köztársaságot, amelyet az 1945-ben szabadon megválasztott nemzetgyűlés alkotott meg, s amelyet a Rákosi-diktatúra által meghozott 1949-es Alkotmány eltörölt. Az Ellenzéki Kerekasztal soha nem kívánt a nép feje fölött alkotmányozni, nem is tette ezt. Ellenkezőleg, éppen hogy visszatért a magyar nép szabad akaratából létrejött nemzetgyűlés által megalkotott köztársasági államformához. Amely egyébként a modern Magyarországot közjogilag megalapozó 1848. évi III. törvénycikkre épül.
Mindezt sokszor hallottam Antalltól, különböző formában. Addig mondta, míg végül mindenki elfogadta. Logikus és meggyőző gondolatsor. Szép és ráadásul igaz is. De vajon hányan értik azok közül, akik a televízió előtt próbálják követni az eseményeket? – teszi fel a kérdést Bártfay Pali.
Az MSZMP feladta korábbi álláspontját, s elfogadta az Ellenzéki Kerekasztal javaslatát, folytatja Antall. Az öt szervezet pedig reálisnak tartotta az MSZMP igényét, hogy a stabilitás megőrzése érdekében még a parlamenti választások előtt válasszuk meg a köztársasági elnököt. A jelenlegi parlament nem rendelkezik kellő legitimációval, mivel nem szabad választás útján jött létre. Illegitim parlament pedig nem választhat legitim köztársasági elnököt. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal többsége egyetért azzal, hogy egyetlen esetben, az első alkalommal közvetlenül a nép válassza a köztársasági elnököt. Mert meg van győződve arról, hogy a magyar nép sohasem hoz közvetlenül rossz döntéseket – fejezi be felszólalását Antall József.
Jó beszéd volt, mégis alig vártam, hogy véget érjen. Tölgyessyre vagyok kíváncsi, aki hangsúlyozottan az SzDSz nevében beszél ugyan, de tudom, hogy ő mondja el a lényeget, a Fidesz, a Liga és a szocdemek nyilván csatlakozni fognak.